hzoltan blog

(from: rtl.hu)

A sajtóból értesültem a ‘A könyvek árkötöttségéről szóló törvényjavaslat’ c. javaslatról, ami elsőre nekem kicsit meglepő volt és az okok/hatások megértésében a nagyon precízen, részletesen megalkotott hatásvizsgálati lapja sem segített :). A megfogalmazott cél, idézem: „A kötött árak érvényesítése biztosítja a könyvkínálat sokszínűségét […]„, ami kicsit ellentmondani látszik annak, hogy a jelenlegi árak mellett, a többség bizony a borítón feltüntette ár mínusz 15-25% áron vásárol (by default) és még így is egészen magas összegek jönnek ki a kasszánál. Azt hagyjuk, hogy mit is vesznek az emberek, mert valószínűleg izgalmas kép rajzolódna ki, bár itthon még igazán meg sem vettette a lábát az „alien/orc fantasy romance” kategória. Lehet pont ennek az elkerülése a cél? Egyes darabjaitól S. Zsolt/D. Dóra bizony olyan szinten megbotránkozna, hogy minimum püspöki áldással kellene a forgalmazói helyeket megtisztítani… Ami mondjuk tényleg költséges lenne, jogos.

Az ekönyveket is beemelték a szabályozott termékek körébe, ami részben érhető ha a könyvpiac teljes vertikumát címezik meg, de igazán kerülhettek volna a kivételek közé, hiszen pillanatnyilag 27 % ÁFA vonatkozik rájuk és egyébként is rendre kimaradnak a leértékelésekből…

A javaslat szerint:

(2) Nem minősül az 5. § szerint meghatározott ártól való eltérésnek, ha a könyv értékesítője vagy forgalmazója
a) átvállalja a csomagolási, kézbesítési és postaköltségeket a legalább 15 000 forint összegű könyvmegrendelés esetén,
b) a vásárolt könyv fogyasztói árához képest kisértékű, a könyv fogyasztói árának 10%-át meg nem haladó mértékű ajándékot ad,
c) a fogyasztói ár 10%-át meg nem haladó kedvezményt biztosít.

(from: a javaslat szövege)

A fentiek miatt viszont a könyvek tényleges ára szinte bizonyosan magasabb lesz, így vélhetőleg csökken a forgalom és ez pont a sokszínűség rovására megy majd (kereslet-kínálat ugye)… Fogyasztóként én mondjuk nem látom, hogy a magyar könyvkiadással olyan nagy bajok lennének, így nem biztos, hogy jó ha a magyar állam okosabb akar lenni a piacnál és mindent erővel szabályozni kíván, mert az jellemzően nem működik (láttuk már többször, élőben). Az elv egyébként nem ördögtől való, hiszen nagyobb kedvezményt most döntően azok tudnak adni, akinek a piaci súlya, mérete ezt egyébként lehetővé teszi => a kisebb szereplők akár hátrányba is lehetnek, bár megjegyzem, hogy agresszív árazással/jobb szolgáltatással szerintem ők is érvényesülni tudnak, ha akarnak… Ugyanakkor a magyar piacon – ami szerintem különösen árérzékeny – egy ilyen szabályozás erősen kontraproduktív is lehet és én nem látom, hogy ezt elemezte volna bárki is (talán pont erre szolgálna a hatásvizsgálati lap?). Jobb híján a külföldi példák maradnak, hiszen számos ilyen szabályozás működik tőlünk nyugatabbra (FBP – Fixed Book Price). Valószínűleg a sokszínűség a kötetek számát tekintve nem fog teljesülni, de talán lehetnek pozitívumai is:

 Our results indicate that FBP raises prices without significantly affecting the number of new books published in the marketplace. However, it also increases considerably the variety of books actually bought, especially from independent bookstores. We estimate a structural model of demand that accounts for both effects, finding that consumers overall benefited from the regulation.

(from: nhh.no/en/)

De még egyszer hangsúlyoznám a magyar piac != olasz piac (amire a fenti megállapítások vonatkoznak), így igazából semmit sem tudunk arról mi fog itthon történni. Mivel Magyarországról beszélünk, az is lehet, hogy a Libri Bookline Zrt. helyzetbe hozása a cél, hiszen ők jellemzően 10% körüli engedményeket adnak most is…

Azt a törvényalkotó is elismeri, hogy a magyar egy „kis nyelvi piac„, de vajon a magasabb bevétel kompenzálja majd a kieső fogyasztást? Szerintem nem fogja, mert a könyv valljuk be nem egy létszükséglet, inkább olyan mint a kávé (olcsó luxuscikk), így a többség számára elég evidens lesz ezt a költési kategóriát megvágni (bár tény, hogy némi rugalmatlanság ezeknél azért megfigyelhető). Mondjuk eleve kérdés számomra vajon mennyi magyar olvas rendszeresen, viszont így bizonyosan nem lesz több belőlük… Saját példa: viszonylag régóta rendelkezem ereader eszközökkel és mára már 100%-ban csak ezeken olvasok új megjelenéseket. Korábban még előfordult, hogy vettem egy-egy fizikai könyvet is (így van még bőven belőlük az elolvasandók listáján), de a 6.000 Ft körüli, átlag borítóár meggyőzött, hogy megvagyok én nélkülük is (bár a „Kettős életem” c. sorozatot még így is megvenném, teljes áron is :). Igazából már a magyar megjelenéseket sem várom meg, mert egészen nevetséges, hogy van ahol a nyomtatott forma után csak hónapokkal jön ki az elektronikus változat (és ez még a jobbik esete, mert van amiből nem jön soha)… Felvetődhet, hogy ha én már nagyrészt úgyis kiiratkoztam a magyar könyvpiacról, akkor miért érdekel ez az egész? Nos azért, mert sokaknak sajnos csak a magyar piac érhető el (ennek számos oka lehet, de én még a fiatalabbak között is látok olyanokat, akiknek a könyv == magyar nyelvű, fizikai formában létező könyv) és hiszem, hogy egy társadalom elemi érdeke a könyvekhez való egyszerű hozzájutás (legyen az tudományos szakirodalom vagy akár alien/orc fantasy romance).

Hogy valami jót is mondjak: talán felértékelődhet az eredeti nyelven (és/vagy angolul) történő tartalomfogyasztás és az eköny. Tippre az új szabályozás után jelentősebb lesz a gaz nyugatról beszerzett ekönyvek piaca, hiszen érezhetően olcsóbban lehet majd hozzájutni kötetekhez, sőt ha valaki ráérez erre, akkor hirtelen a magyar piaci kínálat sokszorosa nyílik meg majd előtte => tulajdonképpen ezen a vonalon teljesül majd a sokszínűség támogatása :).

Alternatíva lehet a könyvtár is (ahova egyébként sok-sok év után én is újra beiratkoztam), talán a taglétszám oldalon tudnak majd ebből kicsit profitálni, ha megvalósul. És valószínűleg meg fog, érdemi egyeztetés/vita nélkül átmegy majd ez is mint mindig, minden.

Megosztás: on Twitter on Facebook on LinkedIn