A Késmánia című sorozat

kesmania_kesek

(from: http://www.kossuth.hu/adatlap/konyv/3530/kesmania-magazin-elofizetes-2-12-szam)

A Késmánia c. magazin a Kossuth Kiadó Zrt. legújabb „gyűjtögetős” kiadványa. Gyakorlatilag ez váltja a ‘Legendás katonai órák’ c. sorozatot és vélhetően a célközönség is jelentős részben átfed majd. A téma mellett különbség az is, hogy ennek nincs külföldi „eredetije”, vagyis ilyen formában nincsenek jelentősebb licencdíjjak sem. Előzménye (legalábbis szellemiségében) az 1999-ben indult, azonos nevű, magyar magazin, ami 2003-ig 12 lapszámot élt meg. Én néhány számra (vagy inkább csak borítóra) emlékszem is belőle, meg arra, hogy az akkori viszonyok között kicsit drága volt (közel ezer forint / cca. 70 oldal), bár ez az ilyen „réteg” kiadványoknál gyakori. Sajnos a tartalma viszont nem igazán maradt meg…
Az akkori Késmánia és a mostani kiadványban a név mellet közös még a mögötte álló személy is: Czurkó István, aki egyébként a Moskito Késnagykereskedés / Moskito Kft. alapítója és jelenlegi ügyvezetője (egyébként a mostani sorozat bemutatóvideójának főszereplője és szakmai tanácsadója is). És ha már szóba került ez a promo videó, akkor remélem szándékosan ilyen „vicces” formát akartak adni neki, mert valljuk be az lett. Ha ezt viszont komolyan gondolták, akkor baj van… Itt elérhető egy rövid interjú is Czurkó Istvánnal a sorozat indulása kapcsán.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kések többsége (legalábbis a képek alapján) a magyar szabályozás szerint közbiztonságra különösen veszélyes eszköznek (KKVE) minősül a penge hossza miatt. Gondom erre próbál utalni a kések csomagolásán szereplő „Csak rendeltetésszerű felhasználásra!” felirat, bár azért illene a vonatkozó jogszabályokról is részletesebb tájékoztatást adni.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz:

a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: felajzott íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);

(from: Melléklet a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez, http://net.jogtar.hu/)

Érdemes a teljes kormányrendeletet végigolvasni (például itt), de azt azért megjegyezném, hogy a szúróhosszúság pontos mérési módjáról nincs benne szó, így igazából csak találgatni lehet: vélhetően ezen a penge teljes hosszúságát akarják érteni, míg a vágóél csak a vágásra kialakított/élezett rész jelenti.

A  közbiztonságra különösen veszélyes eszközök birtoklása csak meghatározott helyeken szabályszerű:

3. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen – ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni.

(from: 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről)

A fenti megfogalmazásból két fontos dolog emelendő ki: egyrészt birtoklásról van szó, nem pedig viselésről, vagyis teljesen mindegy, hogy az övünkön, hozzáférhető helyen van-e, vagy a táskánk mélyén. Másrészt a magántulajdonú gépjárművek belsejében sem tarthatóak elvileg ilyen eszközök, ha a jármű nyilvános helyen van (erről olvasható egy rövidebb, összefoglaló cikk itt és itt). Emlékeim szerint néhány évvel ezelőtt az OMVK (Országos Magyar Vadászkamara) erősen lobbizott a kormányrendelet módosításáért és mintha ekkor került volna be a „[…] a vadászati törvény hatálya alá tartozó vadász által végzett vadászati tevékenység során […]” kivétel is, bár ebben nem vagyok biztos.

Tehát a fentiek alapján, az első számban szereplő kijelentés „[…] minden autósnak érdemes magánál tartani.” (3. oldal, ‘A hónap kése’ szekció.) szerintem problémás (a penge hossza ennél a késnél ugyanis 85 mm, ami gyakorlatilag a szúróhosszúsága is egyben). Félreértés ne essék, én sem gondolom, hogy ez egy jó jogszabály lenne, sőt szerintem túl- és feleslegesen szigorú, plusz nagyjából betartathatatlan is… Vannak azért nevesített kivételek (175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet, 3. § (2) szekció), meg a rendőri gyakorlat is erősen szubjektív a besorolást illetően, de ennek ellenére simán előfordulhat a kés elkobzása, illetve akár jelentősebb mértékű bírság is (kicsit azért a valószínűsége, hogy csak úgy belefutunk egy ilyen rendőri ellenőrzésbe – kivétel a tömegrendezvények, de oda meg ne vigyünk ilyesmit).

Nos e bejegyzés megjelenéséig már 3 lapszámon túl vagyunk és ezek alapján úgy látom, hogy nem fog a ‘Legendás katonai órák’ c. sorozathoz hasonló, terjedelmesebb anyag születni. Nem azért mert ez a téma távolabb állna tőlem, sokkal inkább mert a 3 „melléklet” késből 2 nem tetszett, így én ezt a sorozatot nem fogom követni, bár ha sikerül néhány darabhoz hozzájutni, azokról azért írok majd. (Egyébként előzetesen kifejezetten vártam a sorozatot, kíváncsi voltam mit is sikerül alkotni a témában, de sajnos nagyon nem győzött meg…).

Koncepcióról már korábban született egy bejegyzés (elérhető itt), de kicsit merész vállalkozásnak érzetem ugyanezt az üzleti modellt 4.000 Ft-os árhatárral, a kések világában átemelni, úgy hogy az teljesen saját megvalósításban történt (ennek a rendelt darabszámok miatt van jelentősége, ha ugyanis több országban is fut/futott egy sorozat, akkor előnyösebb áralkukat lehet elérni Kínában). Persze akár működhetett is volna, hiszen közel ennyiért már egész tűrhető kínai késeket kaphatunk, ottani nevesebb tömeggyártóktól (Sanrenmu, Ganzo, Enlan), de a sorozat kiötlői nem ezt az irányt választották, inkább a „minimális költség, maximális haszon” elv mentén döntöttek… Sajnos a sorozat késeinek egy részét előzetesen már megtaláltam az alibaba.com-on nagyjából 2-6 USD közötti áron, így voltak rossz előérzeteim, amik úgy tűnik végül beigazolódtak (esetleg a fix pengés kések lehetnek még érdekesek, mert azokat viszonylag nehéz elrontani…). Az első számhoz kapott kés, egy kicsit eltérő verziója pl.: itt  elérhető, de némi keresgélés után vélhetőleg a pontos modellt is meg lehetne találni, hasonló áron.

Az újság tartalma is gyengécske lett szerintem, így nem is fogok róla sokat írni. Ha esetleg lesz rá időm, akkor egy-két gyöngyszemet azért idézek majd (az 1. számból például a kedvencem: „[…] bármikor karambolt szenvedhetünk, beszorulhatunk az autónkba vagy belecsúszhatunk vele a Dunába” – ami jól hangzik, de Duna csak az ország egy kisebb részében „található”, így sokaknak furcsa lehet egy ilyen hasonlat… :) és kiegészítem velük ezt a bejegyzést, de jelenleg erre nincs kapacitásom.
Szerintem el kellene már felejteni ezeket a bulvármagazinos, „20 mondatban” kifejtett témákat. Ok, legyen 16 oldal a magazin, de akkor szóljon egy, maximum két dologról és az legyen mélységében körüljárva! Persze lehet mondani, hogy most jobb a helyzet, mert számos írás több részből áll, elosztva az egyes lapszámok között, de azért még így is vannak olyanok, amikről néhány Google keresés után többet tudhatunk meg, mint a cikkek teljes tartalma…

A fentebb már említett 4.000 Ft körüli kiskereskedelmi ár sajnos sok tekintetben komoly korlátozó tényező: az eddig látott pengék anyaga például nem lett túl jó, a jellemzően használt 3Cr13 (420B) acélokat inkább szerszámokhoz használják (esetleg még szigonyok, bárdok, balták és konyhakések esetében) sem mint zsebkésekhez. Előnyös tulajdonsága mondjuk, hogy elég jól ellenáll a korróziónak, de sajnos az élét nem tartja. Tény, hogy nevesebb gyártók is felhasználják, úgy mint például a CRKT, de ők szinte a határáig edzik ezt az ötvözetet (olyan 55 HRC értékig, ami már megfelelő lehet késacélként). Sajnos szerintem a kínai low-end termekénél ez sokkal alacsonyabb (megmérni nem tudom a megfelelő eszközök hiányában, szóval ez csak egy „megérzés” :).

A sorozat részei:

Az alábbi ábrán láthatók az összecsukható kések (bicskák) egyes részeinek szokásos angol nevei. Ez azért érdekes, mert néhány esetben nincs egységes magyar megnevezés (lanyard hole, thumb stud), így én is szívesebben használom az angolt…

blade-hq-manual-assisted-knife-anatomy

(from: https://www.bladehq.com/images/Infographics/blade-hq-manual-assisted-knife-anatomy.png)

Több számnál is kapunk nyitóflippert (flippert), ami a gyors pengenyitást hivatott segíteni. Hogy pontosan miről is van szó azt az alábbi animáció jól szemelteti. Manapság ez egy elég divatos kiegészítő, bár megoszlanak a vélemények  a hasznosságáról, de erről majd később.


#1 – Mentőkés hevedervágóval 

Az 1. szám rendben volt a maga bevezető árával és az ennyiért kapott egész jó késével. Ez ugyanannak az EMT késnek egy verziója, amit 8-10 USD körül lehet beszerezni (pl.: itt, de ez félig fogazott pengével kapható) és általában egész jók a vásárlói vélemények is róluk, legalábbis az ár/érték tekintetében (a leggyakoribb, pozitív észrevétel, hogy annyira olcsók, hogy nem kell rájuk vigyázni :). Persze az is biztos, hogy nem mernék kritikus helyzetben erre hagyatkozni és erre biztatni embereket is kicsit felelőtlen a hamis biztonságérzet miatt (több ilyen késről is azt írták a tulajdonosaik, hogy idővel egyszerűen szétesett…). Szerintem mentőkésnek és EDC késnek nem, de kiegészítő késnek, túrázáshoz megfelelő lehet.
A bemutató videóban egyébként nem a végül az újsághoz kapott kés látható, azon ugyanis nincs flipper-es nyitási lehetőség és vélhetően rugós nyitási rásegítés (assisted opening) sem a felvételek alapján. Én egy ilyennek jobban is örültem volna, mert kifejezetten nem szeretem az ilyen agresszív rugós nyitást, mert így gyakorlatilag csak a flipper-rel használható a kés, a pengén elhelyezett ‘thumb stud’-okkal („nyitószemölcsökkel”) nem, mert az erős rugó miatt az ujjunk a pengére csúszhat. Gyakorlással persze kivitelezhető, de kritikus szituációban ez nem biztos, hogy végrehajtható probléma nélkül. Nekem például a Kershaw Cryo késemnél gyengébb a rásegítés, de már azt sem annyira szeretem. Az assist nélküli CRKT M21 flipper-es nyitása viszont nagyon jó, kis lendülettel remekül működik, plusz a hagyományosabb, nyitószemölcsös kezelhetősége is megbízható.

Az úgynevezett „rescue” kések ma már egy külön kategóriát képeznek, szinte miden ismertebb gyártó kínálatában szerepelnek. Fő jellemzőjük, hogy üvegtörő rész mellett hevedervágó pengét is tartalmaznak.

IMG_7317

(from: photobucket.com – http://i1201.photobucket.com/albums/bb348/piendem/Rescue%20knives/IMG_7317.jpg)

Anno emlékszem, amikor a Victorinox saját implementációja, a Rescue Tool  megjelent a magyar piacon. Mondjuk úgy „hirtelen felindulásból” vettem is egyet on-line (hivatalos forgalmazótól), de aztán vittem is vissza, mert szerintem elég szerencsétlenre sikerült a kialakítása és az összeszerelés minőség sem volt meggyőző (lehet csak egyedi hibák voltak, de én többet nem kísérleteztem ezzel a modellel, pedig papíron nagyon jónak tűnt és megkapta az IWA Knife of the Year 2007 díjat is, sőt a legtöbb felhasználója dicséri is, pl.: itt van róla egy részletes ismertető). Hasonlóan szimpatikus volt a CRKT M16-12ZE E.R. is, de az alábbi videó kicsit elvette tőle a kedvem, 12:05-nél a penge egyszerűen eltörik.
Tanulság, hogy érdemes kicsit utánaolvasni/személyesen is megnézni ezeket a késeket, ha valaki ilyen beszerzésén gondolkozik (én ebben a specifikus kategóriában az újabb generációs Smith & Wesson First Response SW911N-ről halottam jókat mostanában).

Az első szám a kiadói állítás szerint nagy sikert aratott, vagyis gondom több kelt el belőle, mint azt előzetesen tervezték. Ennek egyrészt örülök, mert így vélhetően széles körhöz jutottak el a magazin egyes példányai (így a „késes” téma is), másrészt viszont szerintem többet is ki lehetett volna hozni ebből.


#2 – „SURVIVOR” Túlélőkés tűzgyújtóval  

A 2. szám kése szerintem nem lett jó: csúszós markolat, rossz illesztésekkel, megbízhatatlan keresztzár (liner lock), plusz itt is megvan a túl erős rúgórásegítés (én két példányt is láttam és mindkettőre igazak voltak ezek az állítások, amik részben orvosolhatóak kis barkácsolással, de egy kereskedelmi forgalomba hozott, állítólag „kiváló minőségű” terméknél ezek a problémák szerintem nem elfogadhatóak – „A magazin minden számához egy-egy kiváló minőségű, változatos felhasználású kést mellékelünk.” idézet a hivatalos honlapról, www.kossuth.hu/adatlap/konyv/3530/kesmania-magazin-elofizetes-2-12-szam). Ráadásul a flipper-es nyitás is igen nehezen működik, így az újságban szereplő „könnyen és villámgyorsan nyitható” jelzőt nem találom rá megfelelőnek. Ez a kés egyszerűen nem ér meg 4.000 Ft-ot, de még 2.000 Ft-ot sem. Az integrált szikravető ötlete persze nem rossz dolog, de igazság szerint egy ekkora ferrocerium rúd ára néhány száz forint (egy minőségi tűzgyújtó pedig bőven 2.000 Ft alatt is elérhető)…

A „SURVIVOR” Túlélőkés megnevezés is kicsit erős, én biztosan nem ezt a kést választanám, ha túlélésről van szó :). Eleve problémás szerintem erre a célra nem fix pengés és nem úgynevezett „full tang” (teljes markolattüskés) késeket javasolni (ebben a témában érdemes ezt a cikket végigolvasni, nagyon jó leírás az ideális „bushcraft” késekről, amik szerintem egyben az ideális túlélőkések is). Persze mint tartalék számításba jöhetnek a folder-ek is, de biztosan nem ilyenek mint ez…

Ennek is megtalálhatóak a különböző változatai a nagyobb on-line piactereken (például itt – bár ennek a példánynak az ára szerintem kifejezetten magas lett, de márkajelzések nélkül, nagy tételben ez sem lehet több 6 USD/darab árnál…)


#3 – „Big Deer” vadászkés 3 pengével

A 3. szám kése sem lett jobb mint az előző: itt is gyenge, műanyag markolatot kapunk, ami mondjuk gumírozott, így viszonylag jó fogást biztosít (legalábbis egy ideig, de az olcsó, gumis borítás hajlamos gyorsan „elöregedni”). Az ilyen hárompengés vadászkések/munkakések mondjuk tényleg népszerűek („Field Dressing Folder” kategória), így számos gyártó kínálatában megtalálhatóak (pl.: Browning, Case Cutlery, Puma stb.). Jellegükből adódóan gyakran kicsit zömökek, de ez nem is igazán baj.

Sajnos a 3 pengéből csak kettő rögzíthető és kétségeim vannak az alkalmazott megoldás tartósságáról… Főleg úgy, hogy ezen a késen csak a penge és a zárszerkezet fém, nincs egyáltalán fém váz (liner) a markolatborítás alatt! Ennek következtében érezhetően deformálódik is, ha kicsit erősebben megfogjuk. Zárt állapotban a pengéknél is tapasztalható mozgás, ami már komoly probléma (a „lockback” jellegű zármegoldások egyébként nagyon megbízhatók tudnak lenni, de ehhez kifejezetten minőségi kivitelezés szükséges, mint például a Spyderco-féle back lock vagy a Cold Steel-féle Tri-Ad lock). A pengéken lévő fekete festés/bevonat kritikán aluli minőségű, teljesen új állapotában, kicsit megkapargatva már kopik is! A fűrészes penge hatékonysága is megkérdőjelezhető szerintem a kialakítása alapján, de ezt még nem sikerült kipróbálnom.
Összességében nem lenne ez egy rossz kés, de a kivitelezésen sajnos elvérzett, pedig láthatóan volt kitől másolni, ugyanis „nagyon hasonlít” a már gyártásban nem lévő Browning Kodiak F.D.T. 600 modellre:

Browning-Kodiak-F.D.T.-Knife-Model-600-MID-322600-l

(Browning Kodiak F.D.T. 600, from: http://www.browning.com/products/catalog/knives/detail-historic.asp?fid=005G&cid=322&tid=600&bg=x)

A tágabban értelmezett kategóriában szerintem a Wenger Ranger szériája nagyon jó volt (például a Ranger 58), de sajnos mióta a Victorinox megvásárolta a Wenger késes üzletágát nagyjából már beszerezhetetlen…


Különszám #1 – Work Sharp késélező

Work Sharp Guided Pocket Sharpener

(from: www.armis.dk)

Sajnos a sorozat alapvetően érdektelenségbe fulladt részemről, de a 13. szám mégis megtetszett, a mellékelt késélező miatt. A Work Sharp bizony egy egész jól hangzó név a késélezők világában, így az előrendelési akcióban, kicsivel 3.000 Ft alatt beszerezhető Work Sharp Guided Pocket Sharpener igen jó vétel (egyébként olyan 20 EUR körül kapható – ha éppen kapható –  pl. itt, de az itthoni, webshop ára is 5.990 Ft). Azt gyanítom, hogy ez a termék nem része a Darex (a Work Sharp márkanév tulajdonosa) állandó kínálatának, inkább csak fel-fel tűnik néha, mivel csak a nagyobbik testvérét promotálják szinte mindenütt.
A gyémántporos (élező) és a kerámia (fenő) oldal is jól kialakított, néhány perc alatt sikerült például „működő” élt varázsolni egy régebbi, szénacél késemre… Használata tényleg nagyon egyszerű (köszönhetően az élszög beállítást segítő odalaknak) és viszonylag kis méretű is, így remekül hordozható, de professzionális minőségre azért ne számítsunk. Kipróbáltam egyszerű konyhakéseken is és jól vizsgázott, sokkal jobb mint az olcsó, „görgős” késélezők (mint pl.: ez).
Kezdőknek és/vagy túrafelszerelés részének jó választás, ha meg kicsit ráérez ez ember a dologra, akkor jöhetnek a komolyabb eszközök (pl.: következő lépésnek a magyar Haidu kövek, amiket csak ajánlani tudok).


Összefoglalás

Az eddig látott újságok és a melléklet kések szerintem nem érnek meg ennyit (a késélező és esetlegesen a sorozatindító kivételével), bár egy-egy szám rendben lehet, de előfizetés helyett inkább vegyünk egy minőségi kést, vagy késeket :).
Sajnos most nem tudok/akarok elnéző lenni, mert ha valami nem megbízhatóan működik/veszélyes lehet a használat, azt szerintem nagy hiba megvenni, még akkor is, ha viszonylag olcsó. Nem kell persze feltétlenül a több százezer forintos, mindenféle szuper, porkohászati acélokból készült késeket sem erőltetni, néhány 10.000 Ft -ért már hosszú távon használható modelleket kapni (vagy lehet kísérletezni a márkás, kínai termékekkel is ennek az árnak a töredékéért :).

Nagyjából 4.000 Ft-ért én inkább az alábbiak közül válogatnék (lehetséges, hogy kicsit többe kerülnek aktuálisan, de időszakos akciókban biztosan beszerezhetőek nagyjából ennyiért – ha esetleg más ötletek is vannak ebben az árkategóriában azt szívesen fogadom!):

  1. Sanrenmu 6050, Sanrenmu 763, Sanrenmu 710 (igen, ezek egy része nem teljesen eredeti design – „The Poor Man’s Sebenza” ugye – de legalább jó minőségűek :),
  2. Ganzo 6-os széria egyes kései,
  3. Enlan Bee M020, illetve néhány másik Enlan modell (de ezekkel vigyázni kell, mert néha nem túl jól sikerül őket összeszerelni…),
  4. számos Opinel modell is elérhető 4.000 Ft körül (nagy előnyük a végtelenül egyszerű felépítés),
  5. fix pengés Mora késeket is lehet már találni ennyiért,
  6. Gerber EAB, ami ugyan nem egy klasszikus értelemben vett kés, de nagyon hasznos lehet a mindennapokban,
  7. illetve az OLFA CK-1 és CK-2 is nagy kedvenc, ebben a nagyon kompakt, cserélhető pengés kategóriában. Többek ezek, mint egyszerű „dekorációs/hobbi kések”, meglepően sok dologra használhatóak és olcsók.

8.000 Ft-ért (vagyis cca. két lapszám áráért) pedig már a Ontario RAT 1 és 2 modellek is majdnem beszerezhetőek. Ezek a személyes kedvenceim, ebben az árkategóriában szerintem verhetetlenek. Arra figyeljünk, hogy soha ne fekete pengés modellt vegyünk, mert a festés viszonylag gyorsan kopik róla, de egyébként nem lehet vele tévedni.

Vélemény, hozzászólás?